ILO/11/00
2011. október 31. hétfő


Jelentés a munka világáról, 2011

Az ILO szerint a világ újabb és még mélyebb recesszió felé halad, és további társadalmi nyugtalanság várható


GENF (ILO Hírek) – A G20-as országok vezetőinek csúcstalálkozója előestéjén kiadott borúlátó elemzésében, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kijelenti, hogy a globális gazdaság egy újabb és a korábbinál mélyebb foglalkoztatási recesszió küszöbén áll, amely tovább késlelteti a globális gazdasági fellendülést, és számos országban további társadalmi zavargásokat okozhat.

„Elérkezett az igazság pillanata. Már csak rövid ideig van meg a lehetőségünk arra, hogy elkerüljük az újabb súlyos visszaesést a foglalkoztatásban” – jelentette ki Raymond Torres, a jelentést kiadó ILO Munkaügyi Tanulmányok Nemzetközi Intézete igazgatója.

Az most megjelent „Jelentés a munka világáról 2011: Hogyan állíthatjuk a piacokat a foglalkoztatás szolgálatába?” című kiadvány szerint a lassú globális gazdasági fellendülés drámai módon hat a piacokra. A jelenlegi trendek alapján legalább öt évig eltart, amíg a fejlett gazdaságokban a foglalkoztatás eléri a válság előtti szinteket, ami a tavalyi jelentés előrejelzéséhez képest egy évvel későbbi időpontot jelent.

Figyelembe véve, hogy a munkaerőpiac jelenlegi helyzete már elérte azt a szintet, amely a gazdaság visszaesése és a recessziónak a foglalkoztatásra tett hatása közötti hat hónapos fáziskésés után jelentkezik, a jelentés rámutat, hogy a következő két évben 80 millió új munkahelyet kell teremteni ahhoz, hogy visszatérhessünk a válság előtti foglalkozatási rátákhoz. A növekedésnek az utóbbi időben mutatkozó lassulása azonban arra enged következtetni, hogy a világgazdaság a szükséges munkahelyeknek csak a felét képes megteremteni.

A jelentés tartalmaz egy új „társadalmi nyugtalansági” indexet is, amely jelzi a munkahelyek hiánya miatti elégedetlenség szintjét, és hogy milyen fokú haragot vált ki az emberekből, hogy úgy érzik, a válság miatti terhek nem igazságos módon oszlanak el. Leírja, hogy a vizsgált 118 országból több mint 45-ben nő a társadalmi nyugtalanság esélye. Különösen igaz ez a fejlett gazdaságokra, nevezetesen az EU-ra és az arab régióra, és kisebb mértékben Ázsiára. Ezzel ellentétben változatlanul kevésbé fenyegeti a társadalmi nyugtalanság veszélye Fekete-Afrikát és Latin-Amerikát.

A tanulmány rámutat, hogy az olyan fejlett gazdaságok közel kétharmada és a feltörekvő és fejlődő gazdaságok fele, ahonnan rendelkezésre állnak az adatok a közelmúltból, ismét visszaesést tapasztal a foglalkoztatásban. Mindez egy már amúgy is bizonytalan foglalkoztatási helyzetben történik, ahol a globális munkanélküliség a valahai legmagasabb szinten áll, és az egész világot tekintve több mint 200 millió embert érint.

A jelentés három okot említ, amelyek miatt a gazdaság jelenlegi lelassulása különösen súlyos hatással van a foglalkoztatási helyzetre. Először is, a válság kezdetéhez képest a vállalkozások jelenleg kedvezőtlenebb helyzetben vannak az alkalmazottak megtartása szempontjából. Másodszor, ahogy növekszik a nyomás a költségvetési megszorítások elfogadására, a kormányok egyre kevésbé hajlandók a foglalkoztatatási és jövedelemtámogatási programok fenntartására, illetve újabbak bevezetésére. Harmadszor pedig – a nemzetközi politikák koordinálásának hiánya miatt – az egyes országok arra kényszerülnek, hogy elszigetelten cselekedjenek,


A jelentés további főbb megállapításai:

• Körülbelül nettó 80 millió új állásra lesz szükség a következő két évben ahhoz, hogy visszatérhessünk a válság előtti foglalkoztatási rátákhoz (27 millióra a fejlett gazdaságokban és a többire a fejlődő országokban).

• Az elérhető adatokkal rendelkező 118 országból 69 országban nőtt azoknak az embereknek az aránya, akik 2010-ben az életszínvonaluk romlásáról számolnak be 2006-hoz képest.

• A felmért 99 ország felében a válaszadók azt állítják, hogy nem bíznak az országuk kormányában.

• 2010-ben a fejlett országok több mint 50 százalékában az emberek arról számoltak be, hogy elégedetlenek a számukra elérhető méltányos foglalkoztatást jelentő álláslehetőségekkel (Görögországban, Olaszországban, Portugáliában, Szlovéniában és Spanyolországban a válaszadók több mint 70 százaléka fejezte ki elégedetlenségét).

• A tanulmányozott országok 83 százalékában nőtt 2000 és 2009 között a profit részesedése a GDP-ből. Ugyanebben az időszakban azonban stagnáltak a produktív befektetések.

• A fejlett országokban a nem pénzügyi vállalatok körében a vállalati profitok növekedése az osztalék-kifizetések jelentős emelkedéséhez vezetett (2000-ben ezek a profitok 29 százalékát jelentették, 2009-ben pedig a 36 százalékát), és nagyobb arányú pénzügyi befektetéseket eredményezett (az 1995-ös, a GDP 81,2 százalékának megfelelő összeg 2007-re a GDP 132,2 százaléka lett). A válság kisebb mértékben visszafordította ezeket a trendeket, amelyek 2010-ben újra beindultak.

• Az élelmiszerárak volatilitása az előző öt évhez képest megduplázódott 2006 és 2010 között, ami hatással volt a méltányos munka lehetőségeire a fejlődő országokban. A pénzügyi befektetők nagyobb hasznot húznak az árak volatilitásából, mint az élelmiszertermelők, főleg a kisebbek.

A jelentés felszólít a foglalkoztatást előmozdító programok fenntartására, és bizonyos esetekben megerősítésére, miközben arra figyelmeztet, hogy az államadósság és hiány csökkentésére irányuló erőfeszítések sokszor aránytalan mértékben a munkaerőpiacokra és a szociális intézkedésekre irányultak. Rámutat például arra, hogy az aktív munkaerő-piaci kiadások növelése csupán a GDP fél százalékával 0,4 és 0,8 százalék közötti mértékben növelhetné a foglalkoztatást, az adott országtól függően.

A tanulmány felszólít a reálgazdaságba történő befektetések támogatására is, a pénzügyi reformok és a befektetést segítő intézkedések révén.

Végül megállapítja, hogy az a „bölcsesség”, mely szerint a bérek visszaszorítása munkahelyteremtéshez vezet, alaptalan mítosz, és felszólít egy átfogó, és a jövedelmek által vezérelt fellendülési stratégia kialakítására.


További információkért kérjük, forduljon az ILO Kommunikációs és Információs Osztályához: +41.22.799.79 12 Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Minden jog fenntartva.

Az elkövetkező évtizedekben az összes uniós tagállamban egyértelműen növekedni fog az idős emberek száma. Az előrejelzések szerint ugyanakkor az EU-ban összességében csökkenni fog a keresőképes korban lévő lakosság. E két tényező alapján várható, hogy határozottan növekedni fog a demográfiai függőségi ráta.  Az Eurostat népesség-előrejelzései szerint ez az arány 2050-re EU-szerte a jelenlegi 26%-ról 50%-ra, tehát majdnem a kétszeresére emelkedik. Az idősek arányának imént említett erőteljes emelkedését gyakran automatikusan egyenlőnek tekintik a szociális rendszerekre nehezedő terhek megfelelő növekedésével, és ennek kapcsán sokan arra a következtetésre is jutnak, hogy a meglévő nyugdíjrendszerek a jövőben nem tarthatók fenn.

Add a comment

[Bővebben]