Nyugdíjkörkép 2011: Nyugdíjjövedelmi rendszerek az OECD- és a G20-országokban

Összefoglalás magyarul  (forrás: OECD Pensions at a Glance 2011)


• A Nyugdíjkörkép negyedik kiadásának témája a nyugdíjak, a nyugdíjba vonulás és a várható élettartam. A népesség öregedése és az élettartam növekedése számos országot a nyugdíjkorhatár megemelésére késztetett. Némelyek a nyugdíjkorhatárt automatikusan a várható élettartamhoz kötötték. A nyugdíjba vonulás helyett a munkában maradást célzó ösztönzők továbbfejlesztése a közelmúltban bevezetett nyugdíjreform csomagok általános eleme. Továbbra is kihívást jelentő feladat marad azonban az elegendő számú munkahely biztosítása az idősebb munkavállalók számára.

• Ezekbe a fontos politikai kérdésekbe enged alapos betekintést a kiadvány öt külön fejezete, melyek az alábbi témákkal foglalkoznak: nyugdíjkorhatár, nyugdíjba vonulási szokások, a nyugdíjba vonulást ösztönző intézkedések, az idősebb munkavállalók iránti kereslet, valamint a nyugdíjkorhatárnak a várható élettartamhoz való kötése.

• A kiadvány naprakész információt biztosít az OECD-országokban alkalmazott nyugellátási rendszerek legfontosabb jellemzőiről, és előrejelzésekkel szolgál a mai munkavállalók nyugdíjjövedelmét illetően. Ehhez a korábbinál több, szám szerint 34 mutatószámot alkalmaz, melyek kiterjednek a nemzeti nyugellátási rendszerek felépítésére, a nyugdíjjogosultságra, az idősebbek jövedelmeire, a nyugdíjrendszerek finanszírozására, a demográfiai és a gazdasági környezetre, amelyben a nyugdíjrendszerek működnek, valamint a magánynyugdíjakra.

• A kiadvány a korábbi kiadványoknál több országról ad elemzést, így többek között négy új OECD-tagállamról is: Chiléről, Észtországról, Izraelről és Szlovéniáról. Amennyiben vannak rendelkezésre álló adatok, azok az alábbi legnagyobb G20-országokra vonatkozóan is megtalálhatóak a kiadványban: Argentína, Brazília, Kína, India, Indonézia, Oroszország, Szaúd-Arábia és Dél-Afrika. Az Európai Unió 27 tagállamára vonatkozó adatokkal együtt a jelentés így már 43 országgal foglalkozik.

Az Unióban 16 millióra tehető a nemzetközi párok száma és mintegy 30 millió uniós polgár nem uniós országban él, egyre fontosabb kérdés a külföldről származó gyermektartási díjhoz való hozzájutás. A tartásról szóló hágai egyezmény az egész világra kiterjedő rendszert hoz létre a gyermektartás és az egyéb családi tartások behajthatósága érdekében. Közös jogi keretet alakít ki az uniós és a nem uniós országok között, hogy a hatóságok együttműködhessenek a tartási keresetek végrehajthatósága érdekében, és az adósok az Unió területének elhagyásával ne bújhassanak ki kötelezettségeik alól. Emellett a nemzetközi gyermektartási ügyekre vonatkozó ingyenes jogsegélyről is rendelkezik. Az egyezmény kiegészíti a tartási kötelezettségekre vonatkozó határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2011. június 18-ától alkalmazandó uniós szabályokat.

Add a comment

Regisztráljon, ha kíváncsi a folytatásra...