Az EU továbbra is a világ legnagyobb segélyezője. A fejlődő országokkal folytatott viszonyát folyamatosan vizsgálja az alábbi, öt legfontosabb szempont alapján: a béke és biztonság kérdései, éghajlatváltozás elleni küzdelem, globális élelmezésbiztonság; migráció és a szellemi tulajdonjogok kérdése.

Az EU 2000–2007 közötti időszakban összesen 1085 millió euró összegű makroszintű pénzügyi támogatást nyújtott harmadik országok számára. A balkáni országok voltak a legfőbb kedvezményezetek, az 1085 millió euró összegű támogatásból összesen 783 millió eurós támogatásban részesültek.

2007-ben nem alakult ki jelentősebb új humanitárius válság. Ugyanakkor a természeti katasztrófák nagyon súlyos károkat okoztak, és valószínű, hogy mértékük, erősségük és gyakoriságuk a jövőben is tovább növekszik majd az éghajlatváltozás miatt. Ezzel párhuzamosan a konfliktusok száma változatlan maradt, de azok egyre tovább tartanak, egyre nagyobb pusztítást okoznak, és egyre gyakrabban a már amúgy is sérülékeny lakosságot sújtják.

A fejlesztési politika realítása: egyes országokban bizonyos mértékű eredmények mutatkoznak, de a szegénység felére visszaszorítása a világban még korántsem valósult meg. A legriasztóbb tények: továbbra is évente 11 millió gyermek hal meg gyógyítható betegségekben, többségük az 5 éves életkor betöltése előtt. Az emberek negyede nem jut ivóvízhez. 114 millió gyermek nem részesül alapfokú iskoláztatásban. Jelenleg 584 millió nő írástudatlan.

A nemek közötti egyenlőség nem csak önmagában döntő fontosságú, hanem alapvető jog és társadalmi igazságossági kérdés is. A nemek közötti egyenlőség továbbá lényeges a növekedés és a szegénység csökkentése tekintetében is, és kulcsfontosságú a millenniumi fejlesztési célok eléréséhez. A nemek közötti egyenlőtlenségek mindazonáltal még mélyen gyökereznek sok ország kulturális, társadalmi és politikai rendszerében.