A nanotechnológia a kutatás és fejlesztés egyik legígéretesebb és leggyorsabban bővülő területeként fejlődik, amely új lökést adhat a lisszaboni folyamatban megfogalmazott tudásalapú célkitűzések eléréséhez. Az elmúlt két évben a nanotechnológia jelentős fejlődésen ment keresztül, amit a kutatás finanszírozására fordított további források és a közösségi politika aktív fejlesztése is támogatott. Folyamatosan valósulnak meg, illetve jönnek létre új nanotechnológiai alkalmazások és termékek és új cselekvési terv is készülőben van. A nanotechnológiai innovatív termékek sora már a hétköznapokban is látványosan megjelent, így már mindennapjaink egyik alkotóelemévé válik.  

A Budapesten létrehozandó Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) célja a tudásháromszög három pólusának: a kutatásnak, az oktatásnak és az innovációnak a jobb integrációja. Az igazgatótanács tizennyolc tagját a kutatási szektor, a felsőoktatás és vállalatok képviselői közül jelölték ki.

A kutatás-fejlesztés a megújult lisszaboni stratégia egyik sarokkövét alkotja. Célkitűzés, hogy 2010-re a K+F-beruházások szintje megközelítse a GDP 3%-át (ebben benne van az állami és a magánszféra is), ez azonban 2009-ben nem tűnik reálisnak többek között a gazdasági válság következtében sem.

A kutatás-fejlesztés a lisszaboni agenda egyik kulcsterülete. A kapacitások, lehetőségek kiaknázása túlhalad a közösség keretein belül zajló tevékenységeken, globális szintű együttműködés révén további lehetőségek nyílhatnak meg. Ezért is vált olyan fontossá a harmadik országokkal folytatott együttműködés fejlesztése e területen is.

Az elmúlt időszakban az EU kiemelt prioritásnak tekinti az innováció fejlesztését, melyet az európai gazdaság kulcságazatának, versenyképességi kérdésnek tekint. Az innováció ösztönzése mára már a közösségi politikák, programok, jogalkotás egyre szélesebb körét érinti látványosan. Az alábbiakban azokat a területeket tekintjük át, melyeknél ösztönzik az innovációs tevékenységet.

Nem véletlen, hogy 2007 és 2013 között a hetedik kutatási keretprogramban és a versenyképességi és innovációs keretprogramban több mint 10 milliárd EUR-t fordítanak az IKT fejlesztésekre.

A kutatások  szerint az Európai Unió ugyan még le van maradva az USA mögött, de megkezdte a felzárkózást. Vajon melyek a kitörési pontok és mely régiókban?

A klaszter egymáshoz közel található vállalatok, kapcsolódó gazdasági szereplők és intézmények önszerveződéses csoportja. Céljuk, hogy szakértelmet, szolgáltatásokat, forrásokat, szolgáltatókat és készségeket fejlesszenek ki. A verseny és az innováció fellendítésében és az új munkahelyek teremtésében fontos szerepet játszanak.

Az űrkutatás önálló elemként került be az EU hetedik kutatás-fejlesztési keretprogramjába. Az idén hét műhold fellövést terveznek. A nemzetközi űrállomás kiépítése 2010-re fejeződik be, 2009 májusától már hatfős személyzet teljesít majd szolgálatot rajta.

A GALILEO és az EGNOS  olyan kiemelkedően fontos célokra irányulnak, mint a határellenőrzés, a közlekedésirányítás és a logisztika, a pénzügyi műveletek, valamint az energetikai és kommunikációs infrastruktúrák felügyelete. Az első négy működő GALILEO-műholdat 2010-ben fogják fellőni, teljes műveleti képességét (30 műhold + földi állomások) a tervek szerint 2013-ra fogja elérni.  Stratégiai jelentőségüket nöbeli, hogy a GMES és a GALILEO többfajta célra, így katonaira is felhasználhatók.

A több mint 50 milliárd EUR összköltségvetéssel rendelkező hetedik keretprogram (2007-13) kulcsfontosságú eszköz Európa foglalkoztatási, versenyképességi és fenntartható fejlődési szükségleteinek kielégítésében. Az Európai Unió elé kitűzött 3%-os cél elérése felé tett előrelépés eddig korlátozott volt. Még ha minden tagállam el is éri 2010-ben a saját maga elé kitűzött célt, az EU-27 K+F-intenzitása akkor is 2,51% körül alakulna, tehát elmaradna az európai szinten kitűzött 3%-tól. Azaz a tagállamok által kitűzött célok nem elégségesek ahhoz, hogy a 3%-os uniós célkitűzés 2010-re teljesüljön.

A kiemelt cél, hogy az ötödik szabadság, a tudás szabad áramlásával és az Európai Kutatási Térség megvalósításával a tudásháromszög mindhárom elemét, a kutatást, az innovációt és az oktatást is meg kívánják erősíteni.