| Európai Tanulmányok (Európa 2002) Alapítvány |
 |
 |
 |
 EURÓPAI TANULMÁNYOK (EURÓPA 2002) ALAPÍTVÁNYEuropean Studies Foundation (Europe 2002) Bejegyzési szám: 5030 - Fővárosi Bíróság Budapest, 1994.VI.20. Bejegyzési szám: 5030 - Fővárosi Bíróság Budapest, 1994.VI.20. Bejegyzési szám: 5030 - Fővárosi Bíróság Budapest, 1994.VI.20. Elnök /Chairman: Inotai András Tagok /Members: Andor László , Levendel Ádám , Rudnay János , Tamás Pál , Tóthné dr. Pásztor Zsuzsa Vadász Péter , dr. Tóth János , Fazakas Szabolcs Kupa Mihály Alapító /Founder: Dr. Szanyi Tibor Alapítva: 1994 Cím/Address: H-1136 Budapest Pannónia u. 58. Tel: 224 67 63 Fax: 224 67 65 Az Európai Tanulmányok (Európa-2002) Alapítvány programja
1. Az Alapítvány négy területen fejti ki
munkáját:
(a) kutatás, elemzés,
(b) publikációs tevékenység,
(c) konferenciák, rendezvények szervezése és
irányítása,
(d) nemzetközi kapcsolatok fejlesztése.
Az egyes
tevékenységek nem elkülönülten jelennek meg, hanem egymásra és egymásba épülnek.
A tevékenység alapját az önálló kutatás jelenti, amelynek eredményei meg kell,
hogy jelenjenek a publikációs és ismeretterjesztési, véleménybefolyásoló és
politikaalakító területeken.
2. A kutatómunka - a rendelkezésre álló anyagi erőforrások függvényében, de mindenképpen - intenzív módon kell, hogy meginduljon közvetlenül az uj kuratórium megalakulását követően. Ezt az Alapítvány hazai és nemzetközi megismertetése, a szakmai körökbe való mielőbbi bevezetése éppúgy indokolja, mint az EU-ra való felkészülés jelenlegi kritikus szakasza, amelyben sürgető szükség van meghatározott területeken alapvető elemzések készítésére. Az azonnal megindítható kutatási tevékenység körét (hány téma és milyen mélységben kezdeményezhető), továbbá e tevékenység intenzitását azonban behatárolja a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrás. Véleményünk szerint 1999-re minimális célként 3-4 nagyobb téma kutatása indítható úgy, hogy az első eredmények publikálására és rendezvény(ek)en való ismertetésére még az idén sor kerüljön.
3. A kutató munka néhány alapvető területe
(a) 1999. évi indítás szükséges:
(aa) Az EU-tagságból adódó stratégiai, biztonságpolitikai és
politikai követelmények és feladatok, különös tekintettel a NATO és az EU
kapcsolatára, valamint a transzatlanti keretek alakulására.
(ab) A magyar EU-tagság hatása az EU-hoz nem vagy csak később
csatlakozó szomszédos országokra: új együttműködési lehetőségek, a lehetséges
előnyök és hátrányok alternatív forgatókönyvek szerinti elemzése.
(ac) Az átmeneti kivételek (derogációk) átfogó elemzése,
különös tekintettel a különböző derogációs igények interdiszciplináris
összemérésére és súlyozására. Mivel a gyors tagság egyik alapfeltétele az, hogy
minél kevesebb, viszont annál markánsabban megfogalmazott magyar kivételi igényt
terjesszünk be Brüsszelben, szükség van olyan stratégia kimunkálására, amely
alkalmas az egyébként jogos derogációs igények gazdaságpolitikai
intézkedésekkel, illetve EU-pénzekkel történő "kiváltására".
(ad) Az Európai Unió egyes tagállamaiban megfogalmazódó
érdekek és ellenérdekek átfogó feltérképezése a bővítést, mindenekelőtt
Magyarország tagságát illetően. Részletes feltárásra szorulnak a minden
országban megfigyelhető lobbiérdekek, amelyek szakmák, politikai preferenciák,
régiók stb. alapján tagozódnak. Csak ilyen "térkép" rendelkezésre állása esetén
lehet hathatós magyar kommunikációs kampányt folytatni a magyar érdekek
védelmében és az esetenkénti ellenérdekeltség gyengítése (megszüntetése)
érdekében. Mivel ezek az érdekek és ellenérdekek szervesen beépülnek az egyes
tagállamok bővítéssel kapcsolatos hivatalos álláspontjába, amelyek alapján
viszont a brüsszeli Bizottság kialakítja saját tárgyalási pozícióját, e
vonatkozásban minél hamarább szükség van érdemleges kutatási
eredményekre.
(b) A rendelkezésre álló erőforrások függvényében 1999-ben
vagy később indítható kutatások:
(ba) Az Európai Unió belső átalakulása és ennek hatása a
bővítés kereteire és feltételeire, beleértve olyan kulcsterületeket, mint a
közös agrárpolitika, a monetáris unió alakulása és az intézményrendszer
átalakítása. Ebben az összefüggésben lehet meghatározni és kimunkálni a
vonatkozó magyar érdekeket.
(bb) A bővítés különböző forgatókönyvei, különös tekintettel
a jelenlegi első körös 5+1-es csoport eltérő időpontbeli EU-tagságára és az
ebből adódó magyar feladatokra.
(bc) A "kemény magot" alkotó tárgyalási témák
interdiszciplináris, mennyiségi és minőségi elemzése, miután szó szerint a
felvételi tárgyalások utolsó óráiban kell ezeket a rendkívül jelentős
következményekkel járó kompromisszumokat megkötnünk.
(bd) A magyar csatlakozás előny-hátrány mérlege különböző
időpontú csatlakozás esetén (2002, 2005-ig elhúzódó csatlakozás, még hosszabb
időtáv).
(be) A világpolitikai és világgazdasági fejlemények és
irányzatok hatása a csatlakozási folyamatra, annak sebességére és
keretfeltételeire, különös tekintettel a balkáni helyzetre, az átalakuló
kelet-középeurópai térség politikai és gazdasági fejlődésére és az egységes
(nyugat)európai valutával kapcsolatos következményekre.
4. Indulástól kezdve szükséges, hogy az Alapítvány széles körű és szakmailag magas színvonalú kiadói tevékenységet folytasson. Kiadásra elsősorban az Alapítvány által finanszírozott kutatások eredményei kerülnek. Ugyanakkor célszerű megfelelő fórumot teremteni az integrációval foglalkozó magyar és külföldi szakértőknek. Ezért két, egymással párhuzamos publikációs tevékenységre van szükség: egy "Műhelytanulmányok"-jellegű sorozatra, valamint egy rendszeres időközönként több ezres példányszámban megjelenő folyóiratra (mindkettőhöz legalábbis angol nyelvű tartalomjegyzék és rezümé csatlakozna, de - az erőforrások függvényében - legalább a folyóirat idegen nyelvű publikálása is követendő célként fogalmazható meg).
5. Az Alapítvány akkor válhat az integrációra készülő magyar
politika, gazdaság és társadalom ismert és befolyásos szereplőjévé, ha
rendszeresen jelen van a közéletben, véleményt nyilvánít a
tevékenységi-elemzési körébe tartozó kérdésekben és fórumot teremt saját
eredményeinek folyamatos ismertetésére, nyílt vitákra, különböző nézetek és
érdekek ütköztetésére. Mindez intenzív kapcsolatok kiépítését tételezi fel a
közvélemény-formáló kommunikációs csatornákkal (sajtó, rádió, tv, internet
stb.). A konferenciákkal kapcsolatban négy síkon javasolható az Alapítvány
tevékenységének megindítása:
(a) Évente négy alkalommal egy napos országos,
kelet-középeurópai vagy összeurópai jelentőségű konferencia rendezése. Ebbol a
tavaszi és az őszi az EU-tagságra való magyar felkészülés egyes kiválasztott, de
rendkívül aktuális kérdéseit vitatná meg (nagyrészt az Alapítvány keretében
végzett kutató munkára támaszkodva). A nyári és a téli rendezvény ugyanakkor az
aktuális EU-elnökséghez kapcsolódva az európai integráció szélesebb
összefüggéseire koncentrálna, és ezek regionális és magyar következményeit
vizsgálná meg.
(b) Műhelyjellegű, szűkebb szakértői kört mozgató
rendezvények, egy-egy aktuális téma megvitatására (beleértve egyes elkészült
kutatási jelentések vitáját is), a tömegtájékoztatás részvételével, havi
rendszerességgel.
(c) A széles nyilvánosság érdeklődését vonzó kérdések
bemutatása és párbeszéd a gazdaság és a társadalom egyes rétegeivel, beleértve
az érdekszervezeteket, a civil szerveződéseket, a regionális képviseleteket,
stb.
(d) Előadások szervezése ismert hazai és külföldi
politikusok, szakértők, üzletemberek, tudósok meghívásával.
Amíg az (a) és (b) pontban említett rendezvényeket az Alapítvány egymagában szervezi és bonyolítja, a (c) és (d) típusú rendezvények szervezésébe és bonyolításába célszerű lehet további szervezetek bekapcsolása.
6. Az Alapítvány nemzetközi kapcsolatait az alábbi
területeken célszerű kiépíteni:
(a) rendszeres konzultáció az EU-Bizottsággal, az
EU-Parlamenttel és egyéb EU-szervezetekkel;
(b) a meglévő "kapcsolati hálókra" építve a kétoldalú
kapcsolatok erősítése az egyes EU-tagállamok különböző, de a magyar csatlakozás
szempontjából lényeges fórumaival;
(c) különleges hangsúlyt érdemel a szomszédos
nem-EU-tagállamokkal való rendszeres, intézményesített konzultációs keretek
mielőbbi kiépítése, akár valószínűleg Magyarországgal együtt lesznek tagjai az
EU-nak (Szlovénia), akár nálunk később csatlakoznak majd az integrációhoz
(Románia, Szlovákia, esetleg Horvátország), akár a belátható időben az
integrációs körön kívül maradnak (Jugoszlávia, Ukrajna, esetleg
Horvátország);
(d) megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a nemzetközi
üzleti szférával kiépítendő kapcsolatoknak.
|